Bejelentés



HÁRMASKÖNYV FOGADÓ.ALSÓPETÉNY

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek.
+
Ingyenes tanulmány:
10 megdöbbentő ok, ami miatt nem megy az angol.










(Végh József helytörténeti kutató "Werbőczy István faluja: Alsópetény" című írása alapján - 4. rész) Magyarországon Mátyás király uralma alatt 1486-ban jelent meg az első nyomtatásban is kiadott, a köznemességet támogató törvény. A Decretum Maius bizonyos engedményeket ad a jobbágyságnak is. Megerősítette szabad költözködési jogát, s utat nyitott a mezővárosi fejlődésnek. Halála után azonban kísérletét a törvények rendszerbe foglalására félretették. Az ezáltal keletkezett hiányt fokozták II. Ulászló zűrzavaros, egymásnak ellentmondó törvénykezései. Ezért volt szükség a jogszokások rendszerbe foglalására. Az uralkodó először Liszkai Adám protonáriust kérte fel erre a munkára. Miután azonban ő nem készítette el, Werbőczyt bízta meg a feladattal, ki alsópetényi birtokára visszavonulva több év munkájával megalkotta élete fő művét, mely egy csapásra híressé tette. Az Opus Tripartitum Juris évszázadokon át a nemesség jogforrása lett, s hatása egészen 1945-ig tartott. A jogkönyv készítése során felhasználta a művét már Európa szerte megelőző törvénygyűjteményeket. A nagy munkával 1514 tavaszára készült el, ám az időközben kitört Dózsa-féle parasztlázadás miatt az országgyűlés összehívására csak az év őszén került sor. Miután látta, hogy a parasztság ellen sorra hozzák a szigorú megtorlás törvényeit, az utolsó pillanatok buzgalmában ezeket is beillesztette művébe. A Dózsáék elleni véres bosszút így évszázadokra konzerválta. Az országgyűlés egy tíztagú bizottságnak - valamennyien elismert jogi szakértők - adta át a művet véleményezésre. Javaslatuk alapján Ulászló egy kiváltságlevéllel a magyar szokásjog hű tükrének nyilvánította. Az országgyűlés után azonban a fölénybe kerülő főnemesekből álló mágnáspárt megakadályozta, hogy törvényerőre emelkedjen. A törvényeknél előírt módon ugyanis sohasem került megpecsételésre, a megyéknek és városoknak sem küldték meg, s a király aláírása sem került rá. A szentesítés folyamata tehát megszakadt, mert sértette a magyar főnemesség érdekeit. Werbőczy nem tudta elérni, hogy elképzelései megvalósuljanak, ezért 1517-ben Bécsben Singreinernél, a híres nyomdásznál kiadatta saját költségén. Annak ellenére, hogy nem vált törvénnyé, az ítélkezésben a későbbiekben, mint magyar törvénykönyvre hivatkoztak rá. A tankönyvszerű Tripartitum a nevét arról kapta, hogy három nagy részre tagolódik. Az első részben a nemesség birtok-, család- és öröklésjogi kérdéseit tárgyalja, a másodikban a vagyonügyi szabályokat, a harmadikban Szlavónia és Erdély jogszokásait, valamint a városi polgárság és az örökös szolgaságra kényszerített jobbágyság jogviszonyait írja le. Werbőczy a köznemesség vezére és ideológusa a jobbágyság teljes jogfosztottságát mondja ki, miközben a nemesség érdekében hangsúlyozza annak négy sarkalatos kívánságát. Ezek szerint nemes embert bírói ítélet nélkül elfogatni nem lehet, csakis közvetlenül a megkoronázott királytól függ, adót nem fizet és csak a haza védelmére tartozik fegyvert fogni és végül ellenszegülhet a törvénysértő királynak. A jobbágyságot századokra olyan szolgaságra vetik, amely példa nélkül áll egész Európában. “Hogy árulásuk emléke időleges maradékaira is átmenjen, és hogy minden ember megtudja: mekkora bűntény az urak ellen fellázadni, ennek utána az ebben az országban bárhol lakó összes parasztok hűtlenségi vétkük miatt, amely szerint egyik helyről a másikra költözhetnek, elveszítvén, az ő földesuraiknak föltétlen és örökös szolgaság alá legyenek vetve.” “A királyi felség - az előbb említett parasztárulás örök emlékére püspökké vagy érsekké senkit se tegyen, aki paraszti nemből származott” A Tripartitum azt is rögzíti, hogy minden paraszt heti egy nap ingyenmunkával tartozik a földesúrnak, s ha fegyvert találnak nála, kiherélik, második alkalommal pedig kivégzik. Részletesen felsorolja azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a jobbágyság teljesíteni köteles pénzben, termékben, munkában. A Hármaskönyv a legtöbbször kiadott magyar könyv. Az 1517-es latin nyelvű kiadást 1565-ben követte a magyar, később a horvát és német nyelvű fordítása. Összesen 47 kiadást ért el, s ezen kívül még 11 népszerűsítő, esetleg verses változatot. Szerzőjét, Bél Mátyás a XVIII. század első felének legjelentősebb magyarországi tudósa Nógrád megye lakosságáról szóló írásában a legjelentősebb római jogtudóshoz hasonlítja. “Bizony, innen származott Werbőczy - ha pártütéssei nem szennyezi be magát, a híres - nevezetes magyar Ulpianus -, Petény falu kastélyából, nemesi vérből, ahol azután életében is tartózkodott. A magyar jogtudományban szerzett érdemeiről nincs okunk sokat beszélni, mert mindenkinek száján forognak és a Tripartitum eléggé bizonyítja.” További idézetek...

Képgaléria









Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!